Ha már ma van a magyar kultúra napja, engedjétek meg, hogy ebből az alaklomból ismét egy vers, és hozzá zene kerüljön a blogba:
BOLDOGSÁG
`A férfi`
Szeretem ernyős szemedet,
etető puha kezedet,
mellém simuló testedet,
csókolnám minden részedet.
Ha minket földbe letesznek,
Ott is majd téged szeretlek,
őszi záporral mosdatlak,
vadszőlő-lombbal csókollak.
`A nő`
Hidd el, ha egyszer meghalunk,
föl a felhőbe suhanunk.
Vének leszünk és ráncosak,
de szívünkben virágosak.
Nagy felhő-hintánk csupa láng,
alattunk sürög a világ,
gurul a labda, sül a fánk,
mosolyog hetven unokánk.
-Weöres Sándor-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése