"Az ágy mellett bal felől felharsant az ébresztő trombita. Hogy figyelmesebben hallgathassa, Claude Léon is felébredt. Ezek után gépiesen újból elszenderült, majd öt perccel később ismét kinyitotta a szemét, de minden szándékosság nélkül. Rápillantott az ébresztő világító számlapjára, megállapította, hogy ideje felkelni, és ledobta magáról a takarót; ám az ragaszkodón azonnal visszakúszott, fel a lába szárán, és a dereka köré csavarodott. Sötét volt, Claude még nem tudta kivenni az ablak derengő háromszögét. Megsimogatta a takarót, mire az abbahagyta a fészkelődést, és beleegyezett, hogy felkeljen. "
-Boris Vian- Pekingi ősz-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése